A növekedési hengerek, avagy a kartonplaszt törzsvédő hasábok a fiatal szőlőtőkék és gyümölcsfák fejlődését segítik elő. Pótlásoknál és új telepítéseknél is használhatók.

Felülről kell az oltványokra húzni, miután összehajtogattuk az eredetileg kiterítetten szállított hengereket. Az aljuk földdel jól takarható, s így rögzíthető. (Néha persze előfordul, hogy valaki fordítva helyezi fel, ahogy alább is látszik.)

Többféle színben (bár ez talán kevésbé fontos, zöld, kék, fehér), különböző alakokban (háromszög, négyszög, kör), magasságban (40, 50, 60, 75 cm), méretben (8×8 vagy 10×10 cm) kaphatók.

Sok helyen megvásárolhatók, én Vitnyéden szoktam venni őket. Legutóbb a 40 cm-est vettem durván 75 Ft/db áron. (Nem érdemes spórolni, utólag már látom, hogy legalább 60 cm-est kellett volna vennem, lásd: 40 cm felett a vadak még simán lerágják a zsenge hajtásokat).

Bár én csak a háromszög alakúakat vettem eddig, így nincs összehasonlítási alapom, hogy melyik jobb, de a legnagyobb növekedési tér a négyszög formánál jellemző, ami pedig pl. a nagyobb levelű szőlőknél lehet hasznos, hogy ne „csomagolja-zsúfolja” nagyon össze a leveleket.

Én a kis „ablakokat”, amik találhatók rajta mindig kinyitom, hogy az átszellőzöttséget biztosítsam a belsejében, a gombás fertőzések elkerülése végett. Párás időben különben befülledhetnek a tövek.

További jellemzőjük, hogy egymásba illeszthető fülekkel zárhatók a széleinél a hasábok (az összerakásuk, kicsit macerás, de nem vészes). Fém és fakarókhoz rögzítő fülek is találhatóak rajtuk.

Előnyei:

• UV-stabilitás
• többszöri felhasználhatóság
• véd a vadak (nyúl, őz) és a gyomirtó szerek ellen (a telepítés évében már használható perzselő hatású herbicid)
• a művelő eszközök ellen is véd (persze csak minimálisan pl. kaszáláskor, ha a gyomok az oltványok fölé nőnek, akkor nem észrevehetők, de, ha rajtuk a hasáb, akkor jól látható, hol vannak a tövek)
• fokozza a növekedést, gyorsabb fejlődést eredményez, ebben annak is szerepe van, hogy jól megtartja a belsejében a hőt
• egyesek szerint a késő tavaszi talaj menti fagy ellen is véd pontosan az előbbi miatt (én tavaly tavasszal sajnos bőségesen találtam benne a fagy által „megperzselt” levelű töveket)
• használatával leegyszerűsödik a hajtásrögzítés (én azonban azt is tapasztaltam, hogy a nyitott kis ablakain jól ki-ki tudnak bújni a hajtások, s, ha túl későn igazgatjuk vissza őket, akkor ez nehézkessé válik és akár le is csupaszíthatjuk vele az értékes hajtásokat)
• erősebb szelek sem bontják szét a hasábokat

Hátrányai (amiket én tapasztaltam eddig):

• a darazsak előszeretettel választják otthonuk gyanánt (óvatosan nyissuk ki!)
• a szőlőszenderek lárvái is kedvelik (ne ijedjünk meg tőlük!)
• fiatal, gyengén fejlett szőlőnél a lehulló levelek benne maradnak, rajtuk a kórokozók áttelelhetnek (pl. a peronoszpóra)
• a gyomok is szépen fejlődnek bennük, jellemzően a tyúkhúr nagyon jól érzi magát a hasábok belsejében, ha nem figyelünk oda rá, vagy ősztől tavaszig a magára hagyott tőkék mellett a képen láthatóan „kibokrosodik”
• nehéz permetezni az alacsonyabb oltványokat (én ki szoktam nyitogatni ilyenkor, majd visszazárom)
• összehajtogatva nem szállíthatók praktikusan (előre csak akkor érdemes összehajtani, ha van lehetőségünk az ültetés helyszínére vinni)
• két év után a bezáró fülecskék már elég könnyen széthasadnak (ilyenkor átkötözöm őket egy-két helyen)

Mindent összevetve azért a mérleg mégis csak pozitív, így én szívesen használom és javaslom is a hasábokat ültetvényekbe.

Végül egy költséghatékonyabb tipp, ha túl drágának találjuk a hengereket: ne dobjuk ki a petpalackokat, mert azokat is fel lehet használni némi átalakítással ilyen megfontolásból, ahogy teszik is ezt sokan!